Az első napon Isten megteremtette a kutyát.
És mondá az Úr: Ülj egész nap házad ajtaja előtt és morogj meg mindenkit, aki elhalad vagy
bejön. Húsz évnyi életet adok neked.
Húsz év? – kérdezte a kutya. Az túl sok morgás. Adj nekem csak tíz évnyi életet, a másik tízet visszaadom
Neked. És beleegyezé az Úr.

Második napon Isten megteremtette a majmot.
És mondá: Szórakoztasd az embereket, majomkodj és nevettesd meg őket. Ehhez húsz évnyi
élettartamot adok neked.Húsz év ehhez túl sok – mondta a majom. Én nem majomkodnék annyit. A kutya visszaadott Neked tíz évet, én is ezt teszem. És ebbe is
beleegyezé az Úr.

Harmadik napon Isten megteremtette a szarvasmarhát.
És mondá: járj ki a földekre a gazdáddal nap mint nap, izzadj a Nap heve alatt, fialj
borjakat, és adj tejet a gazdádnak. Hatvan évnyi élettartamot adok neked
mindehhez.Azt mondja a marha: Ez meglehetősen kemény sors hatvan éven keresztül. Inkább vállalnék csak húszat és visszaadnék Neked negyvenet.
És lőn: ebbe is beleegyezé az Úr.
Negyedik napon Isten megteremtette az embert.
És mondá: Egyél, aludj, játssz és élvezd az életet. Minderre húsz évet adok neked.Azt mondja az ember: Mi? Csak húsz év? Ha lehet, kérem még azt a negyvenet, amit a szarvasmarha adott vissza Neked, meg azt a tízet, amit
a majom és azt a tízet is, amit a kutya utasított vissza.Legyen! – mondá az Úr.
Hát így esett, hogy életed első húsz évében eszel, alszol és játszol, a következő negyven évben izzadsz a nap alatt és gürcölsz, hogy
eltartsd a családod, a következő tíz évben majomkodsz, hogy
szórakoztasd az unokáidat és az utolsó tíz évben csak üldögélsz a kapu
előtt és megmorogsz mindenkit, aki a közeledbe jön.