Publicado en Hungary - Primeros pasos en eRevollution - 24 Aug 2016 21:18 - 2
Congratulations! Your citizenship request is accepted by the CP.
És most jön az izgalmas része, amit az elnökúr már sejt: lengyel lettem.
Az rt. miatt érdemes volt ÁP-t váltani, szerb lettem. Djurdjo-nak kellett kicsit udvarolni, de megadta végül, akkor még számított bónuszt tekintve. Ahogy ott szorult a hurok, és nem volt már akkora biznisz, az ország pedig el volt törölve, tán hónapokig, mentem Braziliába. Sieghen sokkal szivélyesebb volt, de a brazil gazdaság olyan sebezhető és haldokló, amilyen vendégszeretők a brazilok. Ezt a nagyon ellentmondásos kapcsolatot igyekeztem feloldani, és jelentkeztem lengyelnek. Na ez a folyamat rideg. Gondoltam, azért, mert ellenfelek vagyunk, de nem, ők a játék vogonjai, ahogy az egyik giovinco-nak is mondtam (két giovinco-valamennyi irányítja Lengyelországot). Közben idehaza is kisütött a nap (a szóvicc nem volt direkt), de ez a laza egy-két hét és rengeteg levél elég volt nekik, hogy megadják az ÁP-t.
Ez szerintem mérföldkő a lengyel-magyar kapcsolatokban. Nem mondom, hogy megtört a jég, de ott állunk mellette, nyitottan arra, hogy üssük. Nem tudom merre halad a külügy, de őszinte leszek: nem is érdekel. Szerintem ebbe az irányba kell menni, ha egy irl barátság keresztbe megy a terveknek, akkor a tervek rosszak (!). Ha csak nem találkozik a kettő, az csak keserű. A giovinco-kormány magyarbarát, már amennyire lehet. Ennek egy gesztusa, hogy lengyel lehettem, többször felvállaltam, hogy az eperhez hasonlóan a (hajdanán) erősebb lengyel-magyar viszonyt építem majd, nagyon remélem, hogy nem egyedül. Ehhez már most keresek társakat, ha tennél azért, hogy egy irl barátság legyőzze a játékbeli érdekeket, keress meg!
Epres múltamnak legszebb korszaka volt, amikor a ONE megalakult, és a lengyelbarátság hazaárulásból dvabratanki korszakba lépett át. Itt is ilyet remélek naívan, és igazából nem is az a fontos kérdés, hogy sikerülhet-e, hanem hogy megpróbálunk-e tenni érte. Harcolhatunk pixelekért, meg küzdhetünk azért, hogy 10zel több arany meg 100zal több erőnk legyen. A népek közötti barátság egy magasabb cél ettől, olyan, mint amikor azt hisszük, hogy a hazánkért harcolunk. Azzal szemben viszont itt valóban van eredmény, a szabolcsban nem terem több alma, ha szerzünk egy gyümölcsrégiót, de a többi játékos részben a mi ingame tetteink alapján ítéli meg a magyarokat irl. Hiszem, hogy eggyel kevesebb szerb veri a magyarokat a Vajdaságban a serhun miatt, és ha csak 12 kivi viselte is el a szerb TO-t, mégi azt hiszem, hogy Új-Zélandot csak békés, életvidám, kedves emberek lakják.
A fenti gondolatok jegyében induljon el a médiamozgalom, a cikkek végére biggyeszd oda ezt a képet, ezzel jelezve, ha támogatod a lengyel-magyar barátságot, itt, ereven is!
jön majd még egy gazdasági cikk is.
És most jön az izgalmas része, amit az elnökúr már sejt: lengyel lettem.
Az rt. miatt érdemes volt ÁP-t váltani, szerb lettem. Djurdjo-nak kellett kicsit udvarolni, de megadta végül, akkor még számított bónuszt tekintve. Ahogy ott szorult a hurok, és nem volt már akkora biznisz, az ország pedig el volt törölve, tán hónapokig, mentem Braziliába. Sieghen sokkal szivélyesebb volt, de a brazil gazdaság olyan sebezhető és haldokló, amilyen vendégszeretők a brazilok. Ezt a nagyon ellentmondásos kapcsolatot igyekeztem feloldani, és jelentkeztem lengyelnek. Na ez a folyamat rideg. Gondoltam, azért, mert ellenfelek vagyunk, de nem, ők a játék vogonjai, ahogy az egyik giovinco-nak is mondtam (két giovinco-valamennyi irányítja Lengyelországot). Közben idehaza is kisütött a nap (a szóvicc nem volt direkt), de ez a laza egy-két hét és rengeteg levél elég volt nekik, hogy megadják az ÁP-t.
Ez szerintem mérföldkő a lengyel-magyar kapcsolatokban. Nem mondom, hogy megtört a jég, de ott állunk mellette, nyitottan arra, hogy üssük. Nem tudom merre halad a külügy, de őszinte leszek: nem is érdekel. Szerintem ebbe az irányba kell menni, ha egy irl barátság keresztbe megy a terveknek, akkor a tervek rosszak (!). Ha csak nem találkozik a kettő, az csak keserű. A giovinco-kormány magyarbarát, már amennyire lehet. Ennek egy gesztusa, hogy lengyel lehettem, többször felvállaltam, hogy az eperhez hasonlóan a (hajdanán) erősebb lengyel-magyar viszonyt építem majd, nagyon remélem, hogy nem egyedül. Ehhez már most keresek társakat, ha tennél azért, hogy egy irl barátság legyőzze a játékbeli érdekeket, keress meg!
Epres múltamnak legszebb korszaka volt, amikor a ONE megalakult, és a lengyelbarátság hazaárulásból dvabratanki korszakba lépett át. Itt is ilyet remélek naívan, és igazából nem is az a fontos kérdés, hogy sikerülhet-e, hanem hogy megpróbálunk-e tenni érte. Harcolhatunk pixelekért, meg küzdhetünk azért, hogy 10zel több arany meg 100zal több erőnk legyen. A népek közötti barátság egy magasabb cél ettől, olyan, mint amikor azt hisszük, hogy a hazánkért harcolunk. Azzal szemben viszont itt valóban van eredmény, a szabolcsban nem terem több alma, ha szerzünk egy gyümölcsrégiót, de a többi játékos részben a mi ingame tetteink alapján ítéli meg a magyarokat irl. Hiszem, hogy eggyel kevesebb szerb veri a magyarokat a Vajdaságban a serhun miatt, és ha csak 12 kivi viselte is el a szerb TO-t, mégi azt hiszem, hogy Új-Zélandot csak békés, életvidám, kedves emberek lakják.
A fenti gondolatok jegyében induljon el a médiamozgalom, a cikkek végére biggyeszd oda ezt a képet, ezzel jelezve, ha támogatod a lengyel-magyar barátságot, itt, ereven is!
jön majd még egy gazdasági cikk is.
Endosar
Matyi180Comentarios (2)
Én támogatom. Bár szerintem lemaradtál egy frissítésről, nem kell állampolgárság a bónuszokhoz, elég ha csak dolgozni odautazol. Így a magyar munkásaidnak napi 2utazás, hogy dolgozhassanak
na igen. a szerb áp-m még a bónuszok miatt kellett, a brazil a bizonytalanság miatt lett...
kint elég olcsó a munkaerő, bár még kételkedem - ja kérem, ha nekem fogyott volna el, én is ingyen adnám . utazni lehet raj, hiszen fullos bónusz nem jön rosszul. pár nap és kiderül.