Publier en Hungary - Divertissement - 14 Mar 2020 23:09 - 1

Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivÃvása volt. Március 15. 1989-ben volt elÅ‘ször munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep, egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó elsÅ‘ szabad termékeit.
1848. március 15-én az európai városok sorában Pest-Budán is kitört és gyÅ‘zött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival. A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódott a pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmeibe, és aláÃrásgyűjtÅ‘ mozgalmat indÃtott Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatának támogatására. (Ez többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlÅ‘ség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte.) Erre március 19-én, a József-napi vásáron került volna sor, amit francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. Itt akarták ismertetni a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörÃtÅ‘ Tizenkét pontjukat, amelyet Irinyi József öntött formába. Március 14-én este azonban megérkezett Pest-Budára az elÅ‘zÅ‘ napi bécsi forradalom hÃre, és a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak mielÅ‘bbi cselekvésre szánták el magukat.Március 15-én reggel PetÅ‘fi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta a diétához intézett Tizenkét pont bevezetését, és a politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmaztak meg. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazÃtották, két addigi pontot összevontak, és a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekezÅ‘ ifjaknak, majd PetÅ‘fi elszavalta két nappal korábban Ãrott, a március 19-i reformlakomára szánt költeményét, a Nemzeti dalt.PetÅ‘fi és mintegy tÃz társa ezt követÅ‘en a szemerkélÅ‘ esÅ‘ben elindult a Pilvaxból az egyetemre. ElÅ‘bb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszÃnen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, PetÅ‘fi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg PetÅ‘fi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára.Az ifjúság vezetÅ‘i a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Ez utóbbi Ãgy szólt:

Kevéssel dél elÅ‘tt Irinyi József személyesen osztotta szét a két röplapot, a szabad sajtó elsÅ‘ példányait. (A Tizenkét pont szövegén késÅ‘bb kisebb változtatásokat hajtottak végre, az utolsó pontot például Ãgy egészÃtették ki: "Unió Erdéllyel.")A siker bátorságot öntött a kezdeményezÅ‘kbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az idÅ‘közben tÃzezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábÃrta a tanács tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. Az óriási tömeg kÃséretében érkezett választmányi vezetÅ‘k, Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elÅ‘ a követeléseket. A sokaságtól megfélemlÃtett Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, és szabadon bocsátotta börtönébÅ‘l a sajtóvétség és izgatás vádjával 1847-ben elÃtélt Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti SzÃnházban a Bánk bán dÃszelÅ‘adásával ünnepelték a forradalom gyÅ‘zelmét.Ugyanezen a napon Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadÃtás és a teljes közadózás megvalósÃtását. Az országgyűlési küldöttség a fÅ‘rendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott a királyhoz.

Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kezdete, amelynek célja a Habsburg-uralom megszüntetése, a függetlenség és az alkotmányos berendezkedés kivÃvása volt. Március 15. 1989-ben volt elÅ‘ször munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep, egyben a magyar sajtó napja, annak emlékére, hogy 1848-ban ezen a napon nyomtatták ki a magyar sajtó elsÅ‘ szabad termékeit.
1848. március 15-én az európai városok sorában Pest-Budán is kitört és gyÅ‘zött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival. A pesti Ellenzéki Kör, a fiatal értelmiségiek radikális csoportja már 1848. március 5-én bekapcsolódott a pozsonyi rendi országgyűlés politikai küzdelmeibe, és aláÃrásgyűjtÅ‘ mozgalmat indÃtott Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatának támogatására. (Ez többek között a közteherviselés, a politikai jogegyenlÅ‘ség, a népképviselet és a független kormány megteremtését követelte.) Erre március 19-én, a József-napi vásáron került volna sor, amit francia mintára reformlakoma követett volna Rákos mezején. Itt akarták ismertetni a javaslat alapköveteléseit forradalmi jelszavakká tömörÃtÅ‘ Tizenkét pontjukat, amelyet Irinyi József öntött formába. Március 14-én este azonban megérkezett Pest-Budára az elÅ‘zÅ‘ napi bécsi forradalom hÃre, és a Pilvax kávéházban összegyűlt ifjak mielÅ‘bbi cselekvésre szánták el magukat.Március 15-én reggel PetÅ‘fi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és Bulyovszky Gyula megváltoztatta a diétához intézett Tizenkét pont bevezetését, és a politikai fellépésüket indokoló kiáltványt fogalmaztak meg. A pontok szövegét a politikai röplap műfajához igazÃtották, két addigi pontot összevontak, és a szövegbe bekerült a politikai foglyok szabadon bocsátásának követelése. Ezt a kiáltványt olvasták fel a Pilvax kávéházban gyülekezÅ‘ ifjaknak, majd PetÅ‘fi elszavalta két nappal korábban Ãrott, a március 19-i reformlakomára szánt költeményét, a Nemzeti dalt.PetÅ‘fi és mintegy tÃz társa ezt követÅ‘en a szemerkélÅ‘ esÅ‘ben elindult a Pilvaxból az egyetemre. ElÅ‘bb az orvoskar hallgatóihoz, majd velük a politechnikum diákjaihoz, azután pedig együttesen a jogászokhoz vonultak. Minden helyszÃnen elhangzott a kiáltvány és a Tizenkét pont, PetÅ‘fi pedig elszavalta költeményét. A jogászok és az utca népének csatlakozásával mintegy kétezresre duzzadt, egyre lelkesebb tömeg PetÅ‘fi vezetésével átvonult a közeli Landerer és Heckenast nyomdához, a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utca és a Szép utca sarkára.Az ifjúság vezetÅ‘i a nép nevében lefoglalták a gépeket, és cenzúrázatlanul nyomtatták ki a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Ez utóbbi Ãgy szólt:

Kevéssel dél elÅ‘tt Irinyi József személyesen osztotta szét a két röplapot, a szabad sajtó elsÅ‘ példányait. (A Tizenkét pont szövegén késÅ‘bb kisebb változtatásokat hajtottak végre, az utolsó pontot például Ãgy egészÃtették ki: "Unió Erdéllyel.")A siker bátorságot öntött a kezdeményezÅ‘kbe, akik délután háromkor a Nemzeti Múzeumnál nagygyűlést tartottak, majd az idÅ‘közben tÃzezresre duzzadt tömeg a Pest városi tanácshoz vonult, s rábÃrta a tanács tagjait, hogy csatlakozzanak követeléseikhez. Forradalmi választmány alakult, majd a nép elindult Budára, a Helytartótanácshoz. Az óriási tömeg kÃséretében érkezett választmányi vezetÅ‘k, Nyári Pál, Pest megye alispánja, Rottenbiller Lipót, Pest város alpolgármestere és Klauzál Gábor, Csongrád vármegye követe adták elÅ‘ a követeléseket. A sokaságtól megfélemlÃtett Helytartótanács elfogadta a Tizenkét pontot, azonnal eltörölte a cenzúrát, és szabadon bocsátotta börtönébÅ‘l a sajtóvétség és izgatás vádjával 1847-ben elÃtélt Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Este a Nemzeti SzÃnházban a Bánk bán dÃszelÅ‘adásával ünnepelték a forradalom gyÅ‘zelmét.Ugyanezen a napon Pozsonyban az országgyűlés alsótáblája határozatban jelentette ki, hogy Kossuth Lajos március 3-i felirati javaslatába beleérti az állami kárpótlás melletti jobbágyfelszabadÃtás és a teljes közadózás megvalósÃtását. Az országgyűlési küldöttség a fÅ‘rendek által is elfogadott felirattal Bécsbe utazott a királyhoz.

Donner
HuMaViHuMaViHuMaViHuMaViHuMaViHuMaViHuMaViHuMaViHuMaViHuMaViJulcsi82CimbalarCimbalarCimbalarCimbalarCimbalarLackoaNemethLackoaNemethLackoaNemethLackoaNemethLackoaNemethLackoaNemethCheDavidGottfried BouillonGottfried BouillonGottfried BouillonGabriellaGabriellaGabriellaGabriellaGabriellaGabriellaGabriellaGabriellaGabriellaGabriellaPingvinek UraPingvinek UraPingvinek UraPingvinek UraPingvinek UraCommentaires (1)
Szabadság! Egyenlőség! Testvériség!