Viktor, a fülkevezér
Hazug szóval lépre csallak,
megszerzem a voksodat,
ígérem, hogy fűt-fát adok,
jobbítom a sorsodat.
Becsaplak és átverlek én,
– kapok szidást, haragot-,
képemet pír elkerüli,
rúgok, marok, harapok.
Kis barátom, látod, ezér’ ,
vagyok én a fülkevezér!
Lettél volna inkább résen,
Nem sírnál az átverésen!”Kezem zsibbad, lábam nem bír,
– aki ismer, annak nem hír -,
puszta lábon fáj a járás,
kormánytól nehéz a válás.Mondhatjátok csúnyán, szépen,
semmi nem megy úgy, mint régen,
lettem öreg, gyagyás tulok,
de locsolni még most is tudok!