Egy katolikus pap, egy protestáns lelkész és egy rabbi vitatkoznak, hogy melyikük a jobb hittérítő. Mindegyik meséli a csodásabbnál
csodásabb eseteit, míg végül elhatározzák, hogy egy döntő próbát
tesznek: az közülük a legjobb hittérítő, aki egy medvét meg tud téríteni
a saját vallására.Két nap múlva a katolikus pap felhívja a másik kettőt, hogy jöjjenek el
hozzá. A templomkertben mutat nekik egy medvét és büszkén meséli:
– Elmentem az erdőbe, és addig mentem, amíg rá nem találtam a medvére.
Mikor észrevett, morogva elindult felém, de én elkezdtem felolvasni neki
a Bibliából, erre kissé lehiggadt, és körülszimatolt. Behintettem
szentelt vízzel és ettől olyan kezes lett, mint a bárány. Haza is hoztam
a hívek épülésére!
A másik két pap elgondolkodik a hallottakon. Három nap múlva a
protestáns lelkész hívja fel a többieket, hogy látogák meg. Amikor
belépnek az imaházba, földbe gyökerezik a lábuk: egy hatalmas medve
ücsörög a padban és ájtatos képpel hallgatja a zsoltárokat. A lelkész
elmeséli a történetét:  




   – Én is kerestem egy medvét az erdőben. Mikor meglátott, bömbölve
rohant rám. Én nem mozdultam, hanem tekintetemet az égre függesztve
zsoltárokat kezdtem énekelni. Erre a fenevad leheveredett a lábam elé és
úgy hallgatta a szent énekeket, majd hazáig követett és azóta itt él az
imaházban!
Csodálkozik a másik kettő, aztán csöndesen elmennek. Eltelik egy hét,
mikor a katolikus és a protestáns pap telefonhívást kap a helyi kórház
orvosától, hogy sürgősen látogák meg a rabbit. Bemennek, és elhűlve
látják, hogy a rabbi eszméletlenül fekszik a kórházi ágyon, tetőtől
talpig be van kötözve, keze-lába gipszben és több infúzió csöpög a
karjába. Csöndesen topognak az ágya mellett, amikor is a rabbi kinyitja a
szemét, és suttogva megszólal:
– Hát igen, a medve… Nos, azt hiszem… talán mégsem volt jó ötlet a megtérítését körülmetéléssel kezdeni…